Bruce Willis egyik lánya elárulta, milyen jelek utaltak arra, hogy édesapja demenciával küzd

Demi Moore-ral közös legkisebb lánya, Tallulah Willis hosszan írt erről a Vogue-nak.

hirdetés

Tallulah Willis hosszú esszét írt arról, hogyan éli meg, hogy édesapját frontotemporális demenciával diagnosztizálták. Bruce és Demi Moore legkisebb közös lánya szerint eleinte arra lettek figyelmesek, hogy Willis nem reagál arra, amit mondanak neki - ám sokáig arra gyanakodtak, hogy az akciófilmek miatt halláskárosodása lett. 

Már hosszú ideje tudtam, hogy valami nem oké. Egyfajta furcsa közömbösségként kezdődött, amit a család "hollywoodi halláskárosodásként" aposztrofált. 

Tallulah szerint egy idő után egyre jellemzőbb lett, hogy Willis nem reagált bizonyos dolgokra, ő pedig mindezt nagyon a szívére vette, mert azt gondolta "már nem érdekes az édesapja számára", aki újraházasodott és lett két kislánya, a most 11 éves Mabel és a 9 éves Evelyn. 

Habár nem is állhatott volna távolabb a valóságtól, kamaszként ezzel a rossz logikával kínoztam magam: "nem vagyok elég szép az anyukámnak, és nem vagyok elég érdekes az apukámnak".

Mindeközben tovább hanyatlott az apja egészségi állapota, ő pedig tagadásban élt, amelyre ma már "egyáltalán nem büszke". 

Az igazság az, hogy én magam is túl beteg voltam ahhoz, hogy ezt a helyén kezeljem. 

- írta, és elárulta, az utóbbi négy évben anorexiával küzdött. 

Miközben a testképzavarommal küzdöttem, az édesapám csendben szenvedett. Mindenféle kognitív tesztet csináltatott, de még nem volt eredmény. 

Ezt követően egy ideig próbált eltávolodni a problémától és rátelepedett egyfajta zsibbadtság, egy esküvőn mégis realizálódott benne, hogy az apja nagyon beteg: mikor a menyasszony édesapja beszédet mondott, rájött, hogy az ő esetében ez már nem lesz lehetséges:

Otthagytam a vacsoraasztalt, kimentem és a bokrok között zokogtam. De továbbra is a testképzavarom volt a középpontban. 

- írta, és hozzátette, tavaly tavasszal iszonyatosan lefogyott, folyton fázott és még egy rövidebb séta is megerőltető volt számára. Ekkor határozott úgy a családjával együtt, hogy be kell vonulnia egy rehabilitációs központba, amelynek hatására gyógyulni kezdett.

Most pedig már úgy érzi, túl tud lépni önmagán és ez nagy segítség az édesapja állapotával kapcsolatban.

Most már tudok olyan energiával fordulni hozzá, ami vidám és könnyed, mindegy, milyen rossz kedvem van. Régen rettegtem attól, hogy a szomorúság tönkretesz, de most végre azt érzem, helyt tudok állni és lehet rám számítani. Kiélvezem a pillanatokat, megfogom az apukám kezét, és érzem, hogy ez csodálatos. Tudom, hogy kihívások állnak előttünk és ez még csak a gyász kezdete, de a mondás, hogy először magadat kell szeretned, csak utána tudsz szeretni másokat - igaz. 

- jelentette ki a Vogue-ban. 

hirdetés